Engem megátkoztak! – Olvasói levél

Kedves Emese Anabel!

 

Azért írok Önnek, mert  lehet, hogy nekem is tud segíteni. Mert azt hiszem, engem megátkoztak! Legalábbis minden jel erre utal.

Van nekem egy kis üzletem, és benne egy elárusítónőt szoktam alkalmazni. Mindenfélét árulunk, amolyan kis vegyeskereskedés.

Párszor  észreveszem, hogy ez-az hiányzik. Amikor felhozom, az alkalmazott mindig azt mondja, biztosan ellopták. Mivel ez egy üzlet, ahol az ilyesmi sajnos előfordul, ezért  úgy van, hogy akinél ellopják, az  beleteszi az ellopott áru árát  a kasszába. De a végén általában elengedem, mert sajnálom őket. Nem szokott az olyan nagy összeg lenni. De most annál az eladónál, akit utoljára alkalmaztam,  egyre gyakrabban fordult elő ilyesmi, ami gyanús kezdett lenni, és  mi tagadás, kifigyeltem. Úgy csináltam, mintha elmentem volna a mellékhelységbe, de persze nem. Több héten keresztül  megtettem ezt a cselt. Sajnos gyanúm beigazolódott. Amint kimentem, általában  belecsúsztatott valamit a táskájaba, zsebébe, ridiküljébe, Szörnyen rosszul esett a dolog, hisz megbiztam benne. Nem értettem miért teszi, mert jól keresett nálam. Először nem is tudtam , mit tegyek. Aztán több heti gondolkodás után úgy döntöttem, lesz ami lesz, szembesítem. Nem szeretem a konfliktusokat, de tudtam, hogy itt nekem van igazam. Eljött a nap, amikor újra úgy tettem, mintha sürgősen ki kellene mennem. Elbújtam a függöny mögött, és vártam. Nem kellett sokáig várni! Gyorsan lekapott pár csokit a polcról. Én éppen abban a pillanatban léptem be, amikor a táskájába akarta tömködni. Rám nézett, és elvörösödött . Én meg felindulva mindent kitálaltam, hogy figyelem őt már egy ideje, tudom, mennyi mindent elcsórt tőlem. Most szépen kifizeti az ellopott áruk árát, vagy lefogom a fizetéséből. Erre még őneki állt följebb, hogy így meg úgy, mit képzelek  magamról, ő soha nem szokott lopni, ő egy tisztességes ember, most azonnal felmond. Mondtam, hogy én is így gondoltam, de előtte fizesse ki az ellopott árut. Elkezdett cirkuszolni, húzogatta ki a pénzét a tárcájából és közben kiabált, hogy őt így még soha senki nem alázta meg. Ezt még megbánom, tönkreteszi az életemet, mindenkinek elmondja, hogy ilyen meg olyan vagyok. Összeszedte a cuccait, és elment. Persze az elején nem vettem komolyan az átkozódását, de most már kezdek félni. Ez az eset úgy egy éve történt. Azóta csőstül jön hozzám a baj. Azóta kétszer úgy elestem, hogy kezemet, majd lábamat törtem. Karamboloztam az autómmal, mindenféle nyavalya gyötör, elvesztettem az aranyláncomat, ami még az édesanyámé volt. Sorra romlanak el az elektronikai gépek az üzletben, amik alig pár évesek. A szerelők azt mondják, ilyet ők még nem láttak.  Haragosom nincs a faluban, sokan járnak hozzám az üzletbe. Kivéve persze a volt alkalmazott, aki azóta se köszön, ha meglát, kaján vigyor van az arcán. Lehet, hogy tényleg megátkozott?

 

Zsuzsa

 

VÁLASZ:

Kedves Zsuzsa!

 

Sajnos rossz hírem van. Nagyon is lehetséges, hogy így van. Még akkor is, ha csak hirtelen felindulásból kiáltotta Önre ezeket a szavakat, de azok tele voltak indulattal, haraggal, esetleg gyűlölettel.

Igaz, lehet, hogy utána , amikor hazament és megnyugodott, haragja elszállt az illetőnek, de az a sok negatív energia, amit magára zúdított, az ott maradt.

Engedje meg, hogy elmagyarázzam.

Az emberek egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy a szavaknak, mondatoknak milyen nagy súlya van energetikailag. A mindennapi élet dolgai, problémái, nehézségei, felőrlik az emberek idegeit, és sajnos egyre többen csúsznak el erkölcsileg, vagy becsületüket hátrahagyva próbálják menteni saját magukat. Valójában mindenki saját magáért felelős, mindenkinek vállalnia kell egyszer cselekedetei és szavai következményeit, súlyát.

Manapság sokan hárítanak és másokat hibáztatnak, ahelyett hogy mélyen magukba néznének.

Az az igazság, hogy sajnos ma az átkok, szitkok, rossz kívánságok, acsarkodások, irigykedések fénykorát éljük. Ez a sok negatív gondolat pedig negatív energiává változik, megcélozva azt, akire mondják. Vannak olyanok is, akik attól sem riadnak vissza, hogy elmenjenek egy „hozzáértőhöz”, akinek aztán fizetnek, hogy az átok hasson, és kárt tegyen. Ezek a fizetett átkok sok ember életét megkeserítik. Ez a negatív energia aztán rátapad az érintett energetikai területére, azaz aurájára, és elkezdi romboló hatását. Lehet tőle az ember „peches”, nem sikerülnek a dolgai ahogy szeretné, folyamatos bosszúságok érik, és meg is betegedhet a végén.

Vannak olyan emberek, akikre viszont ezek a negatív energiák, átkok, szitkok, rossz kívánságok mégsem hatnak. Ezek azok, akik kiegyensúlyozottak, szeretetben élnek, vidámak és optimisták, segítőkészek, és nem utolsó sorban nagy a Istenbe vetett hitük. De vajon ezekre az emberekre miért nem hat, másokra viszont miért? A válasz nagyon egyszerű: Mert az ő rezgésük pozitív, magas frekvenciájú, így, ha valaki átkozódik is rájuk, az szépen, mint a falról a labda, lepattan róluk, és sok esetben vissza tér a „ feladóhoz”.

 

Viszont az emberek java része ideges, stresszes, testi-lelki nyavalyája van, veszekszik, és végtelenül pesszimista, nem beszélve a depressziósokról. Ők igazi táptalajai a rosszindulatú pletykáknak( ez is átok, szitok, rossz kívánság kategóriába tartozik), mivel az előbb említett felsorolás mindegyike alacsony rezgésű. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek sérült, szakadozott az energetikai rendszere, és főleg alacsony rezgésű. És mivel az átok, szitok, rossz kívánság is alacsony rezgésű, ezért nem nehéz kitalálni, mi történik….célba talál.

Most felteheti a kérdést. Mi lesz, azzal, aki ezeket a rossz kívánságokat küldi? Mint minden, ez is az univerzumi törvények szerint van elbírálva. Tehát mi sem egyértelműbb: Mindenképpen rosszul járnak. Mert ezekért majd egyszer felelniük kell, nem beszélve arról, ha visszapattan rájuk az általuk elküldött átok.

Kedves Zsuzsa, ha az Ön esetében tényleg átokenergiáról van szó, akkor érdemes  minél hamarabb távolítani ezeket az a negatív energiákat, hogy élete újra a régi kerékvágásba kerüljön.

 

Emese Anabel

2017-08-14T14:55:40+00:00
error: Content is protected !!