Egy patak rejtett üzenete ( kis videóval :) )

Elnézve ezt az alpesi hegyről lezúduló patakot, ami az olvadt hóból, esőből ered, észreveszem, hogy útja nem egyenes. Hihetetlen energiával és erővel képez magának utat innen – onnan, hogy aztán az összes vizet, hordalékot, kis kavicsokat lejjebb egy mederbe összpontosítsa, és patakká váljon.

Mit gondoltok, unalmas az útja, ahogy zúdul lefelé a megszokott, kialakított mederben? Lehet, hogy a külső szemlélődő szerint igen. Szerintem viszont korántsem az. Mert ha jobban megfigyelem ezt az utat, tele van izgalmakkal.

Számomra ez a patak bátor! Nem fél a kihívásoktól. Aggodalmait leküzdve zúdul le a meredek hegyen, hozva magával a vízkristályokat, kis köveket, kavicsokat. Mindegyikük külön történetet, információt rejt magában.

Az ember azt gondolná, lejjebb megállapodik majd. De nem! Ez a patak különleges! Medre hepehupás, kanyargós, több kis ágban szétfutó, benne kisebb – nagyobb szigeteket képző út. Van, amelyiken élet sarjad, fű zöldül, virágok nőnek, a másik meg teljesen kopár, száraz. Ott halmozódnak fel a lerakott kavicsok, érdekes kövek.

Vize hol sekély, hol mélyebb. Helyenként rohan, és van, ahol lelassul, szinte leáll, mintha kicsit megpihenne a nagy iramtól elfáradva. Aztán odébb, új erőre kapva, meglátva a lehetőségeket megint nekilendül, és kitartóan, magabiztosan halad célja felé.

Gyönyörű szalagja pontosan beleillik a környezetébe, ahogy utána nézel a messzeségbe. Úgy tűnhet, egyedül van. De ez teljességgel lehetetlen! Hisz kristálytiszta vize éltető erő a káprázatos virágos rétnek, a mormota város lakóinak, akik vijjogó hangon jeleznek egymásnak, ha veszély közeledik. Ide járnak a közelben legelő tehenek, lovak és vándorok, megpihenni vágyó emberek, és még ki tudja kik.

És ő mindenkinek ad! Mert egyszerűen jó, nem személyválogató. Senkinek nem mondja: te a vizemből nem ihatsz, te nem hűsölhetsz, nem pihenhetsz meg mellettem.

Ha leülsz egy ilyen patak mellé és elcsöndesedsz, egyszer csak meghallod csodálatos hangját, és ha kellőképpen figyelsz, rácsodálkozhatsz, hogy: jé, pont olyan, mint az életünk!

Mert mi is, amikor elindulunk, tele vagyunk erővel, energiával. Sokszor cipelünk terheket, köveket, amiket aztán idővel valahol lerakunk végre. És vannak szigetek is, ahol megpihenhetünk, ha akarunk. Vannak helyek, ahol termékennyé válunk, és alkothatunk. De ahogy a patak, idővel mi is tovább csobogunk, hogy más, új utakat vájjunk ki a medrünkben, amik színesebbé, izgalmasabbá teszik életünket.

 

2018-07-10T12:12:49+00:00
error: Content is protected !!